Rólam

Nem történeteket keresek, inkább helyzeteket, amelyekben valami nincs kimondva.

Az érdekel, ami az emberek között marad: a csendek, az elhallgatások, az emlékezet pontatlansága, egy döntés következménye évekkel később, vagy az a pillanat, amikor valaki már tud valamit, de még nem meri nevén nevezni.

A novelláim és verseim ezért gyakran nem a nagy eseményekről szólnak. Inkább arról, hogy mit tesz egy nagy esemény az emberrel. A történelem, a családi emlékezet, az idő múlása vagy akár egy hétköznapi kapcsolat számomra akkor válik érdekessé, amikor az emberi rész kezd láthatóvá válni mögötte.

Nem törekszem arra, hogy mindent elmagyarázzak. Szeretem, ha marad hely az olvasónak is: egy mondat mögött, két jelenet között, vagy valamiben, amit egyik szereplő sem mond ki.

A történetek nem feltétlenül rólam szólnak, de abból születnek, ami engem foglalkoztat. Abból, amit megértek az emberekből — és abból is, amit nem.